|
A Borszéki-medence keleti peremén több, négyzetkilométeres nagyságú, 60-100 m vastagságú mésztufa-lerakodást találunk.
A borszéki alacsony hőmérsékletű, szénsavdús ásványvizek a mészkövek és dolomitok repedései és törésvonalai mentén áramolva
jelentős karsztosodást idéztek elő. A mésztufatömbökben berogyásos dolinákat, vadregényes sziklaalakzatokat és tektonikus eredetű
barlangokat találunk.
A Kerekszéki Cseppköves-barlang az ország leghosszabb mésztufában kialakult barlangja. Kialakulásában a mésztufát szétdaraboló,
nyitott diaklázisrendszer játszott elsődleges szerepet, amelyhez hozzájárult a beszivárgó csapadékvizek szállító és oldó munkája.
Kiterjedése 62 m, összhossza 235 m, a szintkülönbség pedig 17,5 m. A barlang termeiben cseppköveket, cseppkőlefolyásokat,
montmilch-lerakódásokat, borsóköveket figyelhetünk meg. |
· 
