Közeli látnivalók
Tósaroki barlang - Tósarok 0,12 km-re
A barlang a Hagymás-hegységben található, az ország leghosszabb konglomerát kőzetben formálódott barlangja, kilenc terme közül kettő járható barlangász felszerelés nélkül.
La Radu mosógép - Tósarok 1,73 km-re
A főútról Zsedántelek felé kell letérni - Tósarok települést elhagyva, ahol a Radu patak a Zsedán patakba torkollik, megpillantjuk az egykor virágzó La Radu fogadó öreg mosógépét.
Balázs-csúcs 4,39 km-re
A La Radu mosógéptől folytatva utunk, a Balázs-nyakban hagyva autónk, a Hegyes-havas irányába indulva, kimászhatunk a csúcsra, melynek déli oldala sziklás.
Hóvirág-barlang (15 kép) 6,61 km-re
A Hóvirág-barlang Békásszoros község határában fekszik a Munticsel-sziklagerinc alján. A barlangot 1973 tavaszán hóvirágot szedő gyerekek fedezték fel, innen ered a neve.
Sugó-kő kilátópont 6,82 km-re
A Sugó-kő a Munticsel - Sugó-szoros természetvédelmi területen, a Hargita megyével szomszédos Neamt megyében található.
Videók közeli helyekről
Astragalus vasalt mászóút télen - Glod-kő, Munticsel 7,01 km-re
A Súgó-szoros hivatalos webhelyén megjelent az információ az Astragalus via ferrátának keresztelt új vasalt mászóútról. A Munticsel - Súgó-szoros természetvédelmi, Natura 2000-es terület a Hargita megyével szomszédos Neamt megyében található.
A Lapos-patak vízesései - Békás-szoros 8,68 km-re
A Békás-szoros egyik kevésbé ismert, jelzetlen ösvényen megközelíthető látnivalója a Lapos-patak vízesés-sorozata. A Lapos-patak a Kupás-kő és a Bardócz-kő között folyik lefelé, végül az Oltár-kő alatt látványos zuhatagokat alkotva ömlik be a Békás-patakba.
Mária-kő, északkeleti kilátó - Békás-szoros 8,85 km-re
A Békás-szorosban található Mária-kő északkeleti falának tetején levő kilátópontjáról 300 m mélységben tekinthetünk le a Kis-Békás-patak torkolatára. A Magyarok hídja fenyőfák takarásában van.
Wild Ferenc-emlékút - Kis-Cohárd 10,47 km-re
Az elmúlt napokban a csapból is ez a hír folyt, végre elkészült és felavatták a Kis-Cohárd délnyugati falán kiépített vasalt mászóutat. Az új útvonal a Wild Ferenc-emlékút nevet kapta, az egykori hegyimentőről, szakíróról, a gyergyószentmiklósi hegyimentő egyesület egyik alapítójáról.
Wild Ferenc vasalt mászóút - Kis-Cohárd 10,5 km-re
Amíg első alkalommal többnyire sötétben másztam meg az új vasalt mászóutat, most sikerült nappal bejárni. De így is lekéstem pár perccel a naplementét.
Egyéb helyek
Egyeskő Hagymás-hegység 22.73 km-re
2003 június 1-én, egy kis baráti társasággal Balánbányáról indulva, a Szép-patak völgyén mentünk ki az Egyeskőhöz. Az akkori kirándulótársaim lemaradtak, majd új emberek jöttek.
Rosina vasalt mászóút Silberkar-szurdok, Ramsau am Dachstein 917.32 km-re
A Rosina via ferrata a Silberkar-szurdok (Silberkarklamm) legnehezebb vasalt mászóútja, D nehézségű, és egy függőleges mestermű. A patak feletti, rövid sodronyhíd után, teljesen függőlegesen vezet felfelé, a szurdok vízesése melletti sziklafalon.
Saeva Dupka-barlang Brestnitsa 446.38 km-re
A Saeva Dupka-barlang 2 km-re található Brestnitsa településtől délre. Öt termében és 400 m hosszú járatában a legszebb bulgáriai barlangi képződményeket lehet megtekinteni.
Tervezett túracélpontok
Óbányai-völgy Kelet-Mecsek 574.45 km-re
Az Óbányai-völgy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található, Óbánya és Kisújbánya között húzódik. Látnivalói, többek között, a Ferde-vízesés vagy Tündér-lépcső, és a Csepegő-szikla.
Ház a Drina folyón (Kućica na Drini) Bajina Bašta, Szerbia 585.77 km-re
A Drina folyón látható ház egy egyedi faépítmény, amely egy sziklára épült a Drina folyó közepén, Bajina Bašta közelében, Szerbiában. A ház Szerbia és Bosznia-Hercegovina határán található, közel a két ország közötti határvonalhoz.
Ágnes-vízesés Nyugat-Mecsek 588.53 km-re
Az Ágnes-vízesés a Mecsek legnagyobb vízesése, igaz a patak vize csak másfél-kétméteres magasságból zuhan alá egy mésztufaküszöbön. A közelben található látnivalók a Meleg-mányi-vízesés és a Mánfai-kőlyuk.
Várkastély Siklós 589.56 km-re
A siklósi vár Magyarország egy fontos történelmi nevezetessége, erődjének falait 1260 körül rakták le, az első írásos emlék 1294-ből való. Az alacsony magaslaton épült erődítmény belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, külső és belső várból áll.