Közeli látnivalók
Dácittufa - Manzalesti (4 kép) 15,7 km-re
Fehér dácittufa (Grunjul de la Manzalesti), két patak összefolyásánál, Manzalesti község központjában, Buzau (Bodza) megyében. A grunj szó magyarul szorulást jelent, a két patak összeömlésére utalhat.
Ulmet falu kőgombái 19,79 km-re
Tíz éve jártunk már itt, rengeteget érdeklődtünk a faluban, senki nem tudta, hol vannak a trovanti-ok, végül rájöttek, hogy a babele-t keressük.
Székely-vízesés 33,2 km-re
A Kis-Baszka mentén, felfele haladva Kommandó irányába, az út mellett van a vízesés, inkább csak vízcsobbanás.
Videók közeli helyekről
Létrás-szakadék és vízesés - Nagy-kő-havas 86,46 km-re
A Csűr-kő árka nevű bővizű patak egy 50 m magas mészkősziklát szelt ketté a Nagy-kő-havasban. A szűk hasadék hossza 160 m, benne 7 vízesés és több kisebb zuhatag található.
Habos-völgyi vízesés - Bucsecs-hegység 94,03 km-re
A Habos-völgyi vízesés megközelítése Busteni városból történik. A kiindulópont a Babele menedékházhoz felvivő kabinos drótkötélpálya alsó állomása.
Egyéb helyek
Ferenc-József császár vasalt mászóút Leopoldsteiner-tó 940.15 km-re
A Ferenc József-császár vasalt mászóút a Leopoldsteiner-tó feletti, 900 méter magas Seemauer sziklafalán található, a Hochschwab-hegycsoport nyugati részében, 4 km-re Eisenerz várostól. A via ferrata a nevét a jó öreg I Ferenc József magyar király és osztrák császár számára, a 19-dik század végén kiépített Kaisersteig nevű vadászösvényről kapta, melynek nyomai ma is megfigyelhetőek.
Suchurum-vízesés Karlovo 337.04 km-re
A 15 m magas Suchurum-vízesés a Stara Planina-hegység lábánál található, Karlovo várostól 1 km-re északra, Bulgáriában. A Karlovo-vízierőmű alatt, a Stara Reka-patak vizén.
Medvebarlang via ferrata kalandpálya Borszék 199.3 km-re
Legelőbb egy sziklába vésett folyosóba jutunk, itt van a Medvebarlang sziklakapuja. Kétfelől 10-20 öl magas sziklaszál tornyosul fel, mint titokteljes Sphynx-nek űrbe bámuló feje (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása).
Prédikáló-kő (Egrics-kő) 96.93 km-re
A Bodoki-havasokban, a Henter-csúcstól nyugat-délnyugatra, találjuk az erózió által gomba formára kialakított Egrics-kő (Prédikáló-kő) nevű sziklaalakzatot. A 2 méter magas szikla a nevét valószínűleg onnan kapta, hogy itt prédikálhattak hajdan a táltosok, a pogány magyarok papjai.