Közeli látnivalók
Vallató - Hargitafürdő 0,32 km-re
A 7-8 fokos vízben mindenki addig lógathatja a lábát, amíg akarja, vagy amíg bírja.
Kaolinbánya - Hargitafürdő 0,55 km-re
Hargitafürdőn a hetvenes és nyolcvanas években bányászták a kaolint, egészen az ezredfordulóig.
Bányanyílás - Hargitafürdő 1 km-re
A Hargitafürdőre vezető út mentén, annak bal oldalán, az út alatt, van egy 1,8 hektáros meddőhányó.
Bagoly-kő - Hargitafürdő 1,68 km-re
Megközelítés a Kalibáskő vendéglő elől induló kék hámszög jelzésű túraösvényen, a hosszú gyaloglást kedvelőknek, ami körülbelül 8 km hosszú.
Videók közeli helyekről
Kossuth-szikla - Hargitafürdő, Hargita-hegység 1,74 km-re
Hargitafürdőt a Csíkszeredát Székelyudvarhellyel összekötő 13A jelzésű műútról letérve közelíthetjük meg. A Csipike sípálya feletti egykori Válaszút, ma Balu vendéglőtől gyalog kell továbbmenni.
Tv-rádió erősítőállomás - Csicsói-Hargita 1,77 km-re
Az Uz Bence menedékháztól indul az a kék sávval jelzett túraútvonal, amely átvezet Hargitafürdőről a Madarasi Hargitára. A mi úticélunk a mai nap csak a Csicsói-Hargita.
Asztag-kő - Madéfalva, Hargita-hegység 5,64 km-re
Az Észak-Hargita-hegység egyik kevésbé ismert gyöngyszeme az Asztag-kő. Szép kilátás nyílik innen Csíkszeredára, illetve a középcsíki és felcsíki falvakra.
Egyéb helyek
Rózsaszín Párduc vasalt mászóút Vasbánya 196.89 km-re
A Gorj megyei Vasbánya (Baia de Fier) területén, az Asszonyok (Muierii)-barlang feletti sziklafalon és az út túlsó felén több vasalt útvonalat építettek ki. E bejegyzés írásakor (2018) összesen hetet.
Cherven, középkori erődített város Bulgária 308.47 km-re
A bulgáriai Ruse várostól körülbelül 30 km-re délre, a Rusenski Lom természeti parkban található a Cherven középkori erődítmény. Eredetileg egy 6-dik századi bizánci erődítmény, mely a 14-dik században érte el fejlődésének tetőfokát.
Deubel-útja Királykő-hegység 101.07 km-re
Deubel útja, vagy ahogy még nevezik, a Láncoknál, a Királykő, de a Kárpátok romániai szakaszának is, legrégebbi, és talán legnehezebb, jelzett túraútvonala. Elsőnek egy brassói turista, Friedrich Deubel járta be, ő a Pásztor-csúcsról ereszkedett itt be, 1886 augusztusában, majd egy évvel később piros festékkel jelölte meg az útvonalat.