Közeli látnivalók
Magyar-Nemere-csúcs 0 km-re
A Nemere gerincének a legszebb része a Magyar-, másnéven Kis-Nemere.
Kőgomba - Kis-Nemere 0,35 km-re
A Kis-Nemere körül elszórtan több gomba-, torony- vagy piramisszerű sziklaképződmény található.
Dofteana-szurdok - Doftána 4,65 km-re
A Dofteana-szurdok a Nemere egyik legszebb szorosa, a 1,5 km hosszú szurdokban több, kis vízesés található.
Vadles - Veres-víz 6,73 km-re
A tetőn a valamikori krumplikísérleti állomás nyomai most is láthatók.
Tömlőhozó-ösvény - Csutakos 11,08 km-re
A Fehérkői Szent István borvíztől tovább a Tömlőhozó ösvényen a köves úton felkapaszkodtunk a gerincre.
Videók közeli helyekről
Velnica-kőbánya vízesései - Aknavásár 19,99 km-re
A Velnica-kőbányából indulva, a vad és mászkálós terepekhez szokott, vállalkozó kedvű természetjáró egy igazi vízesés-paradicsomot fedezhet fel. A kőbánya felső részénél két patak folyik össze.
Prédikáló-kő (Egrics-kő) 40,97 km-re
A Bodoki-havasokban, a Henter-csúcstól nyugat-délnyugatra, találjuk az erózió által gomba formára kialakított Egrics-kő (Prédikáló-kő) nevű sziklaalakzatot. A 2 méter magas szikla a nevét valószínűleg onnan kapta, hogy itt prédikálhattak hajdan a táltosok, a pogány magyarok papjai.
SkiGyimes sípálya - Gyimesfelsőlok 42,9 km-re
Köztudott, hogy Torockón, a Székelykő miatt, a Nap kétszer kel fel. De talán azt kevesen tudják, hogy Gyimesfelsőlokon a Nap háromszor nyugszik le.
Egyéb helyek
Corcoaia-szurdokvölgy Hegyi-Zsíl 307.37 km-re
A Corcoaia-szoros a Cserna-völgyének az egyik legszebb látnivalója. Ide kocsival is el lehet jutni, Herkulesfürdőtől 43 km-re van, ebből körülbelül 17 km poros, kavicsos út.
Gyimesi jegenyefenyők Ilia-tető 57.08 km-re
A Gyimesek egyik kevésbé ismert látványossága a két óriás méretű közönséges jegenyefenyő. Magasságuk 42 m, átmérőjük mellmagasságban 110 cm, illetve 130 cm, becsült életkoruk 200-250 év.
Cherven, középkori erődített város Bulgária 290.88 km-re
A bulgáriai Ruse várostól körülbelül 30 km-re délre, a Rusenski Lom természeti parkban található a Cherven középkori erődítmény. Eredetileg egy 6-dik századi bizánci erődítmény, mely a 14-dik században érte el fejlődésének tetőfokát.