Zernyesti-szakadék - Királykő-hegység | Képek

Deubel-útja - Királykő-hegység 5,56 km-re
Deubel útja, vagy ahogy még nevezik, a Láncoknál, a Királykő, de a Kárpátok romániai szakaszának is, legrégebbi, és talán legnehezebb, jelzett túraútvonala. Elsőnek egy brassói turista, Friedrich Deubel járta be, ő a Pásztor-csúcsról ereszkedett itt be, 1886 augusztusában, majd egy évvel később piros festékkel jelölte meg az útvonalat.

Barcarozsnyó - Őslénypark 17,34 km-re
2015 június 12-én nyílt meg Barcarozsnyón a térség egyik legnagyobb őslényparkja, ahol 45 életnagyságú dinoszauruszt láthatunk. A létesítmény közvetlenül a barcarozsnyói vár mellett található, mely az egyik legépebben megmaradt erdélyi szász parasztvár.

Rozsnyói-szoros - Kis vasalt mászóút 19,15 km-re
Az elmúlt napokban ott is havazott, így téli körülmények között másztam meg a Rozsnyói-szoros két vasalt mászóútját. Amíg a nagy, extrém nehézségű via ferráta alsó része száraz volt, a felső felében már hófoltok és jégcsapok voltak.

Skaklya-vízesés Vratsa 294.1 km-re
Bulgária legnagyobb időszakos vízesése 141 m magasból zuhan alá. A zuhatag a Vratsa-hegy nemzeti parkban található, 1,5 km távolságra Vratsa városától.

Belogradchik vár Bulgária 294.75 km-re
Belogradchik Bulgária északnyugati részén, Vidin tartományban található, a Balkán-hegység lábánál, közel a szerb határhoz. Nevének jelentése a kis fehér város.

Szelek vasalt mászóút (Vanturilor, D) Vasbánya 124.25 km-re
A Szelek névre keresztelt via ferrata Vasbánya tizenegyedik vasalt mászóútja, a Kis Spirál vasalt mászóút közelében található. 2020 február 9-én helyezték ki az új útvonal beszállási pontját jelző táblát.

Wild Ferenc vasalt mászóút Kis-Cohárd 147.42 km-re
Amíg első alkalommal többnyire sötétben másztam meg az új vasalt mászóutat, most sikerült nappal bejárni. De így is lekéstem pár perccel a naplementét.

Cherven, középkori erődített város Bulgária 219.31 km-re
A bulgáriai Ruse várostól körülbelül 30 km-re délre, a Rusenski Lom természeti parkban található a Cherven középkori erődítmény. Eredetileg egy 6-dik századi bizánci erődítmény, mely a 14-dik században érte el fejlődésének tetőfokát.

[ Fel ↑ ]