Közeli látnivalók
Rákosi Hargita 0,08 km-re
A Központi-Hargita a Hargita-hegység legmagasabb és leglátványosabb része.
Szökő vízesés 1,45 km-re
A vulkáni kitörések idején a Madarasi Hargita oldalában létrejött kisebb lejtésű plató a csúcs alatti 100-150 méternyi területnek lépcsőzetes külsőt kölcsönöz.
Kis-Bagolykő - Madarasi Hargita 1,97 km-re
Bár a Madarasi Hargita üdülőhely széléről, a Vargyas fejéből látszik ez a szikla, a Kis-Bagolykőnek nevezett sziklát kevesen ismerik.
Csompoly 2,6 km-re
A Központi Hargita egyik kevésbé látogatott csúcsa a Csompoly, nagyon szép kilátást biztosít a környező csúcsokra - Madarasi Hargita, Csicsói Hargita, Kossuth szikla, Madéfalvi Hargita.
Videók közeli helyekről
Via ferrata télen - Nyerges-tető 4,34 km-re
Ha jól számolom, akkor ez már a hatodik alkalom, hogy megmászom a Madarasi Hargita közelében, a Nyerges-tető kőszikláin kiépített vasalt mászóutat. Bár az előrejelzés szerint szép idő kellene legyen, a helyszínen felhővel borított égbolt fogad.
Nyerges via ferrata - Madarasi Hargita 4,36 km-re
Amatőr filmezés a Madarasi Hargitán, a kocsiban kézben tartott, a vasalt mászóúton pedig sisakra szerelt sportkamerával. A Nyerges szikláin másztam először vasalt mászóúton, rendes felszerelésem sem volt még.
Egyéb helyek
Függőhíd Aranyos-folyó, Felsőszolcsva 172.8 km-re
Aznap a Mócvidéken kirándultam, reggel a Vidra vizelete nevű vízesést néztem meg. Az Aranyos-folyó felett egy lerobbant, de még használatban levő függőhídra lettem figyelmes.
Ördögmalom-szoros Moldvahosszúmező 114.8 km-re
Az Ördögmalom-szoros viszonylag rövid, hossza mindössze 60-70 m. Sárgás-szürke-fehér színű dolomitban képződött, a szorost átszelő patak munkája, az erózió és a mészkőre jellemző oldódás nyomán.
Hótalpazás a Tiha-patak völgyében Ratosnya 82.11 km-re
Gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és marosvásárhelyi rejtekhely kincskeresők találkoztunk Ratosnyán. Terepjáróval hatoltunk be a Kelemen-havasokba, a Ratosnya-, majd a Tiha-patak mentén.
Római fürdő Algyógyfürdő, Erdélyi-Érchegység 197.21 km-re
Az Erdélyi Érchegység déli részén, Feredőgyógy településen olyan szénsavas források törnek a felszínre, amelyek környezetükben jelentős mennyiségű mészanyagot halmoztak fel. Kihasználva a természetes úton létrejött forráskrátert, a langyos források feltöréseinél, a mésztufában, a rómaiak fürdőmedencét alakítottak ki.