Közeli látnivalók
Isten tenyere - Fundatura Ponorului 2,62 km-re
A Ponor-rét, melyet az Isten tenyere néven is emlegetnek, a Kudzsiri-havasok Gradistea Muncelului-Cioclovina Nemzeti Parkjában található.
Komárnyik-bauxitbánya 4,71 km-re
Fégyér falutól a Fundatura Ponorului tanyavilág felé tartva, körülbelül az út felénél található az egykori, felhagyott Komárnyik-bauxitbánya.
Természetes kőhíd - Banica-kőbánya (12 kép) 16,04 km-re
Bár a Banica-kőhíd a falun keresztülvezető úttól nincs messze, a vasútvonalon túl van, ezért megközelítése egy picit körülményes. A Kőbánya-utcán kerülhetünk a vasútvonal mögé, majd a kőbányától pár métert gyalog kell megtenni.
Videók közeli helyekről
Krivádiai-szoros 12,63 km-re
A Krivádiai-szoros a Banica községközponthoz tartozó Krivádia falu mellett található. Megközelítése körülményes, bejárása végig a patakmederben történik, a legszűkebb részén derékig érő vízben.
Banica-szoros és Banica-természetes híd 18,04 km-re
Azt írják erről a helyről, hogy csak nagyon kevesen tudnak róla, de ez nem igaz. Valójában a legtöbb túrakedvelő ember hallott már róla, látott itt készített képeket, még ha nem is sikerült mindenkinek ide eljutni.
Egyéb helyek
Medvebarlang via ferrata kalandpálya Borszék 242.09 km-re
Legelőbb egy sziklába vésett folyosóba jutunk, itt van a Medvebarlang sziklakapuja. Kétfelől 10-20 öl magas sziklaszál tornyosul fel, mint titokteljes Sphynx-nek űrbe bámuló feje (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása).
A medve szöktetője vasalt mászóút Vasbánya 63.06 km-re
A medve szöktetője, vagy ugratója (románul Saritoarea Ursului) fantázianevű vasalt mászóutat 2018 májusában adták át Vasbányán, a Középöv vagy Középső Spirál (románul Spirala Medie) via ferratával együtt. Mindkettő a Muierilor-barlangot rejtő sziklafal G zónájából indul.
Deubel-útja Királykő-hegység 159.78 km-re
Deubel útja, vagy ahogy még nevezik, a Láncoknál, a Királykő, de a Kárpátok romániai szakaszának is, legrégebbi, és talán legnehezebb, jelzett túraútvonala. Elsőnek egy brassói turista, Friedrich Deubel járta be, ő a Pásztor-csúcsról ereszkedett itt be, 1886 augusztusában, majd egy évvel később piros festékkel jelölte meg az útvonalat.